Az ember csak vakarja a fejét, ha ilyen gyalázatot lát.

Kezdjük azzal a kevés pozitívummal, amit ez a valami kínált. Az ötlet nem rossz, miszerint egy fiatalembert megharap egy vérfarkas és végigkövethetjük a szerencsétlen kálváriáját. Megpróbálták bemutatni nekünk a metamorfózis különleges, személyes és drámai mozzanatait.

A pozitív gondolatok közé ennyi fért most be, lássuk miért nem tetszett a rész. Az egész úgy ahogy van egy nagy koppintás, még pedig az Erő krónikája című filmet másolták le majdnem egy az egyben a készítők. A baj csak az, hogy az említett film nem éppen Oscar-díjas darab, én személy szerint ki nem állhattam.

Alig voltak benne kedvenc szereplőink, ráadásul az egész a közutálatnak örvendő kézi kamerás stílussal készült. A három új főszereplőben nem volt semmi extra, nem voltak sem szimpatikusak, sem utálni valók. Egyszerűen csak ültem, néztem és vártam, hogy mégis mikor történik valami. Ez a pillanat pedig mondjuk úgy, hogy sosem jött el.

Minden szinte pontosan az Erő krónikája eseményei szerint történt. Sam és Dean is csak epizódszerepet kapott, bár egy-két jó poént így is ellőttek. Nagy kár, hogy ennyire „Odaáttalan” részekkel bombáznak minket mostanság. Pedig tudjuk jól, hogy igazán naggyá a hangulat tette a sorozatot. Ha ezt a faktort kiveszik az olyan, mintha saját magukat szúrnák hasba egy ezüst késsel.

Összességében egy rendkívül gyenge részt kaptunk, talán a sorozat legrosszabbját. Végig untam és nagyon vártam, hogy vége legyen.