Válasz a hozzászólásra

A 109. utas(Passengers)

Arra gondoltam beveszem a listára ezt a filmet, hiszen még a SP indulása környékén egyszer már szerepelt rajta, de végül nem lett belőle semmi. Adódott egy lehetőség, hogy megnézhettem és eszembe jutott ez az elmaradás. Vettem a bátorságot és megtekintettem. Azt kell mondjam a film nagyon felemás érzelmeket ébresztett bennem. Amikor már a nyelvem hegyén volt, hogy:
Ezt a sza…!, akkor végül némi meglepetéssel szolgált.
Nem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz. Annyi biztos, hogy a rendező, Rodrigo García egy kicsit túlságosan körülményes volt.

De majd inkább itt folytatom…

Repülőgép szerencsétlenség történik, melyhez a fiatal pszichiátert Claire Summerst (Anne Hathaway) kérik. Ő az éjszaka közepén fogja magát és elmegy a kórházba szemrevételezni a túlélők kis csoportját. Ott találkozik az eufórikus állapotban, meztelenül üldögélő Eric-kel (Patrick Wilson).
Hozzákezd hát a munkához és csoportterápiát szervez, melyre el is járnak a túlélők, köztük a Carniváleból is ismert Clea DuVall. Egyedül Eric nem hajlandó elmenni, de a csinos doktornőt szívesen látja az otthonában.
A film eleje elképesztően unalmas és vontatott. A közepe tájékán derül csak ki, hogy itt valami nincsen rendben a repülőtársasággal. A csoportterápián egyre kevesebben jelennek meg, az emberek fogyni kezdenek. Az egyik szeánszon megjelent egy különös férfi az ablakban, de azt is több túlélő megerősíti, hogy a gép lezuhanása előtt robbanást hallottak. A repülőtársaság nyomozása sem igen halad és a cég embere, Arkin, akit a hatalmas David Morse alakít, biztosítja Claire-t, hogy nem érdemes szaglásznia.
Egyszóval elkezdenek itt kibontakozni a történet szálak, csak borzasztóan lassan.
A tstory során Eric és Claire nagyon lassan közel kerülnek egymáshoz. Mosolyt csalt az arcomra, ahogy a férfi nyomult a nőre. Egyszerre volt tolakodó, kihívó, de stílusos.
A paranoiás képzelgések beigazolódnak. A hangulat feszültté válik. És ez remek. Csak az a baj, hogy a film utolsó negyedére csak.
Persze ezt előkészíti pár esemény.
A titokzatos emberről, aki követi a túlélőket kiderül, hogy ki is valójában.
A mellékszereplők fontos tényezőkké lépnek elő. Gondolok itt Claire különös szomszédasszonyára, vagy a barátjára Perryre. Illetve megjelenik egy kutya is a történetben, aki valamilyen módon Erichez köthető.
Az viszont egy komoly gond a filmmel, hogy a hatalmas csavar, amit a végére illesztettek veszít a hatásosságából, mert nem sokkal előtte rá lehet jönni, hogy mi is történt itt valójában.
Nem mondom el, hogy mi, mert nem akarom lelőni a poént. Ha elmondanám, akkor a filmet nem lenne értelme megnézni, mert ahhoz túl gyenge.
Olyan, mint az erős paprika: A végében van az ereje, ami egy kicsit segít a jobb megítélésben.
A végén megismerhetjük, hogy ki kicsoda igazából, mi történt, és fény derül minden apró kérdésre.
A vége is egy fajta sajátos, ám megnyugtató Happy End.
Nem mondanám, hogy egy rossz film, mert nem lenne igaz. De az a baj, hogy jónak sem nevezném, a fim eleje túlságosan ráfekszik az előkészítésre. Ami nem lenne gond, ha nem ilyen unalmasan tenné azt. Szerintem ez egy tipikus kinek ilyen, kinek olyan mozi.

5

Válasz

A mező tartalma nem nyilvános.

További információ a formázási lehetőségekről