H.G. Wells klasszikusát több ízben feldolgozták már. A legutóbbi alkalom, amikor vászonra vitték ezt az időtlen történetet, 2002-ben történt. A film rendezője egy bizonyos Simon Wells, aki nem sok más alkotásnak volt a direktora. Kár, mert az Időgéppel szép munkát végzett.

Talán nem is volt olyan nehéz feladata, mivel az alaptörténet nagy klasszikusnak számít, de a Dorian Gray óta tudom, hogy ez még kevés a boldogsághoz. Mondom ezt úgy, hogy nem olvastam a könyvet és nem láttam a korábbi feldolgozásokat sem.

Részletezem...

Kristen Bell neve jól cseng egy vígjátékban, még akkor is, ha én személy szerint nem kedvelem a hölgyet. Sajnos ha az ember csak ennyit tud a filmről, akkor a színésznő miatt még talán ad is egy esélyt az alkotásnak, abban a hiszemben, hogy egy jó filmet ülhet végig.

A probléma ott kezdődik, hogy egy vígjáték arra való, hogy nevessen rajta az ember, de legalább megmosolyogtassa. Itt a humor nagyfokú hiányával állunk szemben.

Lássuk a részleteket...

Nem volt rossz epizód, csak hamar eltelt. Bizony mindig ez van valamivel, amit nagyon élvez az ember. Most már tisztán látszik, hogy a lassú tempó maradni fog, legalábbis az évad első felében. Legalábbis most így állnak a dolgok.

A mai rész Locke papa köré épült. Láthattuk hogy megy a sora az „elképzelt” világban, ahol sosem zuhant le a repülőgép. Ezzel párhuzamosan folytak az események a szigeten is, ahol a Locke képében mászkáló teremtménnyel tarthattunk toborzó körútra.

Tovább...

Ez a House epizód kicsit jobb volt az átlagnál, de még így sem tudott lenyűgözni. A szokásos sablont erre a részre is lazán ráhúzhatjuk, mégis volt benne valami érdekes.

A megszokott különös betegségben szenvedő páciensen kívül többet foglalkoztak az orvosok magánéletével és nem megszokott módon több háttérszálat is fellelhettünk.

Máris részletezem...

Elérkeztünk az utolsó BSG filmhez. Ez az alkotás a legújabb, ha a Capricát nem számítjuk bele. 2009 októberében került bemutatásra.

Egy szórakoztató közel két órát nézhettem végig, amely a cylonok szemszögéből mutatja be a fontosabb történéseket egy bizonyos pontig.

A története jól eltalált és kiforrott, ha mögé lát az ember. Az el nem mondott tanulság számít. Ha valaki képes megérteni a film mondanivalóját, akkor közelebb kerül az egész sorozat megértéséhez.

Tovább...

Ez a kicsivel több, mint másfél órás mozi tökéletesen illeszkedik a sorozat második évadjához, a különbség csak annyi, hogy ez a produkció önállónak is tekinthető. A története kerek és egész, így bárki megértheti, még azok is, akik nem ismerik magát a sorozatot.

Persze ha nem ismered a BSG-t, akkor nem fog olyan szórakozást nyújtani. Annak ellenére, hogy több ismerős szereplő is feltűnik a Razorban, a sztori nem róluk szól, hanem a Pegasus útját mutatja be visszaemlékezések segítségével, ezért számomra ez csak egy közepesen sikerült kiegészítő mellékszál.

Tovább...