Ezúttal egy abszurd szituációba csöppentünk bele. A poénos részek közé tartozik, ami voltaképp nem is sikerült rosszul. Ha elvonatkoztatunk az alapötlet idiótaságán és szépen hátradőlve élvezzük a játékidőt, akkor remek kikapcsolódásban lesz részünk. Én vártam már egy vicces epizódot, mert valahogy a komolyság idén nem jön át.

Régóta várjuk már a percet, amikor a két tábor összecsap, a vezetők egymásnak feszülnek, rég nem látott fivérek veszik fel a harcot ellentétes oldalon. A cél már nem csak a túlélés, hanem a bosszú és a hatalom. Valami ilyesmire számítok a 16 részes szezon második felében. A mostani epizód remekül vezette fel az eseményeket, pont olyan hatásfokon égett, hogy kedved csináljon a folytatáshoz.

Kiváló hangulatú, pörgős, eseménydús, de ugyanakkor csapongó és talán átgondolatlan epizódot kaptunk. A fontosságát nem lehet megkérdőjelezni, sok szálat elvarrtak, újat nyitottak miközben az egyszeri rajongó valami ürességet érezhet a végkimenetelt látva. Az előző évadok ezen szakaszán durvult be igazán a történet, most pedig valami egészen más irányba terelődik. Megéri ezt így csinálni?

Azzal a bejelentéssel kezdem, hogy az ABC úgy döntött elbúcsúzik a szériától, mivel nem tudta a kőkemény csütörtöki mezőnyben azt az eredményt produkálni, amit kellett volna.
Ehhez kapcsolódóan én is megválok a sorozattól, mivel már koránt sem tud annyira lekötni, mint a legelején. Fokozatosan érlelődött meg bennem a döntés, hiszen hétről hétre egyre gyengébb volt a sztori. Különös módon a mostani epizód egészen érdekes volt és ötletes, de ez számomra kevés.

Érdekes mederbe terelték a sztorit a készítők, miközben Dexter másik arcát is megmutatták nekünk. Kicsit csapongónak érzem az évad ezen szakaszát, hiszen az elején felépítettek valamit, aztán egészen mással kezdtek el foglalkozni, most pedig újra visszaszivárogni látszik az első részek varázsa. Pontosabban a történet, mert a mostani pár epizód nem a legjobb.

Végre valahára megkezdték az AHS-mozaik tisztázását – legalább is részben – és ennek köszönhetően bizonyos aspektusok érthetővé váltak, az összefüggések is átláthatóbbá váltak. Ahogy tavaly, úgy idén is kijöttek a készítők egy dupla epizóddal, illetve egy történettel a történetben szállal, ami jól illeszkedik az alap sztoriba és segített felfedni pár apróságot, és még érdekesnek is bizonyult.
Bevonták a híres történelmi személyiséget Anne Frank-et.

A negyedik rész nem akárhogy végződött, de a folytatásban minden értelmet nyer. Főhősünket nem kell félteni a lelepleződéstől, de azért a kétely magvait elültették több szereplőben is. A családi szennyest is tovább tárgyaljuk, sőt minden eddiginél többet tudhatunk meg a szigeten történtekről.

Az utolsó évad nagyszabású eseményei tovább gyűrűznek. A kezdeti lagymatag tempó után mostanra sokat fejlődött a széria lendülete, ami mindenképp pozitív. Az előző epizódokban tapasztalt változások nagy hatással lesznek a jövőre. Ami számomra a legörömtelibb, hogy kiderült az igazság.

Az elmúlt hetek gyengécske részei után most valami egészen mást próbáltak ki a készítők. Meglepő módon folytatták a főszálat, minden lényeges karaktert belepakoltak, ráadásul még neves új arc is érkezett. Kicsit fura volt most ez a nagy és hirtelen átmenet, de nem bánnám, hogy ha a színvonal ennél rosszabb sose lenne.

Bocs, a késedelemért, igyekszem majd behozni, de addig is itt a következő epizód!
Jó szórakozást!
Hozzájutni a szokott helyen lehet!

Az előző rész kifejezetten tetszett, remek táptalajt adva a folytatáshoz. A nagy tervről még mindig gőzünk sincs, hogy mi lehet, miközben más a sokadik alkotóelem után kutatnak hőseink. A kopaszok elleni háború még csak most kezdődik.

Meg kell valljam elkezdtem kicsit unni a szériát. Az energikus kezdés után
– egy-két apróságtól eltekintve – semmi sem tudta különösebben felbirizgálni az érdeklődésemet. Kicsikét ellaposodott és szétdarabolódott a sztori. Pontosan ezért kellett most egy ilyen epizód, mint a mostani, ami felkavarta kissé az állóvizet. Ettől függetlenül azért nem vagyok kibékülve ezzel az egésszel.

E legutóbbi epizód bizonyos szempontból fordulatot hozott.
Minden más szempontból viszont stagnál a széria. Nem sok újdonsággal gazdagodtunk, mondhatni (ha lehet ilyet három rész után mondani) „megszürkült” a sztori. Események történnek, kapcsolatok bontakoznak ki, de kifejezetten érdemi haladás nem történt.

Az előző rész meglepően jóra sikerült, ráadásul pont jó pillanatban hagyták abba a sztori elmesélését, ezért joggal gondolhattuk, hogy most is valami hasonló fincsiségben lesz részünk. Végül egész más irányba kanyarodtunk egy kedves ismerős társaságában. A hangulat megvolt, de az igazi élmény elmaradt.

2012-őt úgy emlegették, mint Joss Whedon éve, hiszen nem csak a Bosszúállók lett nagy siker, de ezt a filmjét is az egekig magasztalták.
Engem már anno a külföldi előzetes is kíváncsivá tett, vártam is a megjelenését a mozikban. A kockára hajazó alkotás és Whedon zsenije kötelezővé tette a megtekintést.
Sejtelmem sem volt mit várhatok tőle és maga a film minden előzetes elképzelésemet felülmúlta.

A széria negyedéhez érkeztünk és a mostani epizódról el lehet mondani, hogy megint csak egy töltelék volt. Egy 24 részes évadot nem lehet csupa remek epizóddal kitölteni, néha becsúszhat ilyen.
Még az sem olyan komoly baj, hogy a széria ismétli önmagát és szerencsére azért ebben is akadt egy-két jobb poén.

Ahogy tavaly, idén is megemlékeztek a Halloweenről, még ha csak egy epizód erejéig is. Az idei részben azonban az ünnep nem került annyira előtérbe.
Más dolgok viszont annál inkább. Előző írásomban az első részről, kitértem arra, hogy mennyivel több lehetőséget látok az új évad, új történetében és, hogy mennyire nem letisztázott (az első évaddal ellentétben) a széria iránytartása.

Elkészült a 3. epizód!
Duma nélkül:
Hozzájutni ITT!

A filmet már az év elején kikiáltották az év horrorjának, de legalább is jónak nevezték. Az ilyesmire azért felkapja az ember a fejét, hiszen ritkán futhatunk bele jól sikerült alkotásokba e műfajon belül.
Eredetiséget ebben se nagyon keresünk, hiszen ez is egy a sok kísértet história közül, de valahogy mégis működőképes.
Pedig hát, a rendezője nem az elit tagja és első filmjével nálam már befuccsolt.
Eddig olyan filmek kritikáit hoztam, amiket negatívan ítéltem meg.
Most ezen változtatunk, hogy legyen egy pozitívum is a Horror Hétvégén.

Az előző heti gyalázatot hátrahagyva teljesen új irányba haladtunk tovább a történetben. Dean purgatóriumból szökött cimborájáról tudhattunk meg néhány dolgot. Eközben nem túl érdekes visszaemlékezések követték egymást mindkét testvér elmúlt egy évéből.